A koalíciós pártok által elfogadott és 2007. július 1-jén aláírt reformok érintik az egészségügy minőségi működése feltételeinek megteremtését is. A megállapodás 3. mellékletének IV. fejezete szól az egészségügyrőlIV. Egészségügyi csomag
A koalíciós pártok folytatják az egészségügyi ellátás javítását, a betegjogok erősítését, a szolidaritás és a verseny értékeinek érvényesítését szolgáló reformokat.
A közös kormányzás első évében megerősítettük az egészségbiztosítás rendszerét, az állampolgári jogon járó szolgáltatások, valamint a járulékfizetésért (önrésszel vagy anélkül) igénybe vehető ellátások törvényi meghatározásával. Létrehoztuk az egészségbiztosítás felügyeletét, amely őrködik a biztosítottak jogai felett. Az igazságos és méltányos közteherviselés érdekében megkezdtük a jogosultság ellenőrzését, átláthatóvá és számon kérhetővé tettük a biztosítói jogviszonyt. Újraszabályoztuk a gyógyszerpiac rendjét. Megteremtettük annak feltételét, hogy a szolgáltatások igénybe vevői ellenőrizhessék a szolgáltatásokat. Bevezettük a kórházak számlaadási kötelezettséget, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, ami fontos hozzájárulás a költségekhez. Megkezdtük az egészségügy szerkezeti reformját, a kórházi struktúra ésszerűsítését.
fejlesztések, a minőségi működés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében:
- ki kell dolgozni az alap- és szakellátás fejlesztési programját;
- módosítani kell a háziorvosi praxisok, a járóbeteg-szakellátás és a kórházak
finanszírozási rendjét; - folytatni kell a népegészségügyi programokat,
- meg kell határozni a szolgáltatási protokollokat, a háziorvosi praxisok és járóbetegszakrendelők
standard működési követelményeit; - ki kell terjeszteni az egészségügyi intézmények számlaadási kötelezettségét;
- növelni kell az egészségbiztosítási felügyelet hatáskörét és kapacitásait;
- ki kell dolgozni a költségvetési önkormányzati intézmények non-profit gazdasági
társasággá alakulásának szabályait és ösztönző eszközeit;
Konkrét cselekvés: Az intézkedési terv és megfelelő jogszabályok kidolgozása
Határidő: 2007. december 31.
Felelős: EÜM, PM és pártok szakértői (politikai egyezetésért felelős: Horn Gábor SZDSZ – Katona Béla MSZP)
2. Az MSZP és az SZDSZ megállapodott az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról.
Közösen elfogadott alapelvek:
- A társadalombiztosítás rendszere egységes elveken: a nemzeti kockázatközösség és a
kötelező társadalombiztosítási rendszerek logikája szerinti szolidaritás fenntartásának elvén
alapszik. - A társadalombiztosítási jogon járó szolgáltatásokat jogszabályok garantálják. A társadalombiztosítási jogon járó alapcsomag megegyezik a mai kötelező szolgáltatásokkal, a csomag tartalma a biztosítási rend átszervezése miatt nem változik.
- A társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás) befizetési rendje, a járulékok
mértéke (az átállás kapcsán) nem változik. A járulékrendszer egységes, a járulékok mértékét
az Országgyűlés törvényben szabályozza. - Az egészségbiztosítás forrásai decentralizált módon, gazdasági társasági formában működő kötelező egészségbiztosítási pénztárak által kerülnek felhasználásra. A pénztárak versengenek a biztosítottakért, ugyanakkor kitüntetett területi felelősségük van. Gondoskodnak részint a hozzájuk jelentkezők, részint a hozzájuk rendelt területen élő, más pénztárakat nem választó biztosítottak ellátásáról.
- A fenti decentralizált szervezetek között az egészségbiztosítás forrásai a területi és társadalmi különbségek kiegyenlítése érdekében, a kockázatszelekciót kizárva, korrigált fejkvóta szerint kerülnek kiosztásra.
- Mind a fejkvóta-kiosztás, mind a biztosítói működés megfelel a legszigorúbb transzparencia
szabályoknak. - A pénztárak többségi tulajdonrésze köztulajdonban van, kisebbségi tulajdonosként megjelenik a magántőke, az egészségügybe történő érdemleges mértékű forrásbevonás és a hatékonyabb működést szolgáló verseny érdekében.
- A biztosítások terén is létrejön a biztosítottak választási szabadsága. A biztosítottak szabadon választhatnak és a törvényben szabályozott módon válthatnak pénztárt, a pénztárak azonban nem váltogathatnak a biztosítottak között.
- A biztosítási pénztárak nem kötelesek „automatikusan” szerződni minden ellátó intézménnyel, a biztosítottak képviseletében a jobb ellátást nyújtó intézményekkel szerződnek.
- A biztosítási pénztárak a jobb minőségű ellátás és az ellátás költségei tekintetében versenyre kényszerítik, ösztönzik a szolgáltatókat. A verseny a biztosítottak jobb ellátását szolgálja.
- Megtörténik a szociális és egyéb elemek leválasztása az egészségbiztosításról és az
egészségügyi alapról.
A kompromisszumos modell sarkalatos pontjai:
1. Fennmarad az egységes társadalombiztosítási rendszer, a járulékokat az APEH-en keresztül továbbra is az Egészségbiztosítási Alap, illetve a feladatainak ezt a részét átvevő utódszervezet gyűjti be. Érvényesül a szolidaritás elve: aki többet keres, többet is fizet. A befizetett járulék összegétől függetlenül továbbra is egységes társadalombiztosítási alapellátás jár. Az Egészségbiztosítási Alap kezelőjeként tevékenykedő utódszervezet gondoskodik a biztosítási- és az alapcsomagnak az érdekelt szervezetekkel történő konzultáción is alapuló rendszeres felülvizsgálatáról, a gyógyító eljárások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának, illetve az ellátás minőségi követelményeinek meghatározásáról.
2. A járulékbefizetésekből létrejött alap forrásait korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket. A pénztárak versenyezni fognak azért, hogy a lehető legtöbb ügyfelet (biztosítottat) szerezzék meg, ugyanakkor megkülönböztetett területi felelősségük is van.
3. 2008 január 1.-ét követően az állam többségi részvételével a KEP-ek akkor jönnek létre, ha a külső szakmai, stratégiai befektetők vállalják az alapítási jog megszerzésére kiírt nemzetközi pályázat feltételeit, és a pályázati folyamatban a részvételi jogosultságát nyílt versenyeztetési folyamatban megszerzik. A magánbefektetők által megfizetett ellenértéket az ellátórendszer fejlesztésére, illetve a garanciális tőkealap fedezetére fordítjuk. A KEP-eknek garanciális tőkealapot kell képezniük. A konvergencia-programban vállaltak szerint ezzel is biztosítjuk a KEP-ek költségvetéstől való elkülönülését és önállóságát.
4. A KEP-ekben a tulajdonosi jogosítványokat – a működés egészét tekintve a tulajdoni arányokat tükrözve – úgy kell kialakítani, hogy a köztulajdonos hatékony eszközökkel rendelkezzen az ellátás garanciáit, az átmenet folytonosságát és a szolidaritás érvényesítését illetően, a magánbefektető(k) pedig megfelelő módon biztosíthassák a működés dinamizmusát, javíthassák szakszerűségét, járuljanak hozzá a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez és fenntartásához. A KEP-ek 49%-os tulajdoni hányaddal rendelkező magánbefektetőinek megfelelő jogokkal kell rendelkezniük a pénztár szakszerű és pénzügyileg stabil működtetése érdekében. A kisebbségi tulajdonos nem rendelkezik automatikus joggal, például opcióval a többségi tulajdonrész kivásárlására.
5. A törvényben meghatározott időszakot követően (6-12 hónap) a pénztárak egy nyilvános sorsolás keretében összepárosításra kerülnek területi egységekkel úgy, hogy az ország teljes területét egyszeresen lefedjék. Minden ilyen területi egységben azok a biztosítottak, akik addig az időpontig nem választottak pénztárat, automatikusan ahhoz a pénztárhoz tartoznak, amely a sorsolás során az adott területet ellátja.
6. A KEP-ek legkésőbb 2009. január 1-től megkezdik működésüket, ettől az időponttól kezdve az OEP illetve utódja nem jelenlegi feladatkörében működik tovább.
8. A pénztárak külön díj fejében a társadalombiztosítási alapcsomagban nem szereplő és állampolgári jogon sem járó kiegészítő ellátásokra szabályozott keretek között kiegészítő biztosítást is kínálhatnak.
9. A szükséges törvényjavaslatokat az egészségügyi és a pénzügyminiszter a kormánypárti frakciók szakértőivel együttműködve koalíciós egyeztetésre alkalmas formában készítik el azért, hogy az őszi ülésszak kezdetekor a törvényjavaslatok benyújthatók legyenek az Országgyűlésnek.
